Az ajtók és ablakok áthidalásának problémakörét részletesen kitárgyaltuk egy másik cikkünkben, így az abban leírtakat nem ismételjük, (aki az alapokra is kíváncsi, az itt nézhet utána), rögtön az egyes áthidalók, különösen pedig az úgynevezett elemmagas áthidalók előnyeivel és alkalmazásával kezdünk foglalkozni. Kezdjük rögtön azzal,
Értelemszerűen a válasz az, hogy építőelem, vagyis ez az anyag pont olyan magasságú, mint a téglasor, amelybe beépítjük. Jelen cikkünkben a Leier MDE jelű termékcsoportját használjuk ismertetőnk alapjául (de az itt leírtak alapvetően minden más termékre is többé-kevésbé érvényesek). Az MDE jelű elemmagas áthidaló szemből nézve pont úgy néz ki, mintha egy különösen hosszú tégla lenne, és pont olyan magas is, kialakítása, méretrendje illeszkedik a Leier normál, valamint a csiszolt kerámia falazóelemekéhez. Keresztmetszeti mérete: 80×238 mm.
A többi áthidalóhoz hasonlóan az elemmagas egységek is két részből, kerámia köpenyelemekből és vasbeton magból állnak, amely C30/37 minőségű betonból készül, benne két 0,5 cm átmérőjű feszített acélhuzal elhelyezésével. Különböző méretekben érhetők el 1 és 3,25 méter között 0,25 méteres méretlépcsőben. Magasságuk és szélességük minden esetben azonos. Méretre vágni pedig gyémántkorongos nagyteljesítményű flexszel lehet őket.
Az MDE elemmagas áthidaló önmagában teljes értékű áthidalást biztosít, ezért megspórol nekünk egy csomó fáradtságot és munkaidőt. Ezek alkalmazásával ugyanis nincs szükség az áthidaló fölötti rábetonozásra vagy ráfalazásra – úgy, ahogyan a „hagyományos” rövid áthidalókról szóló cikkünkben itt részletesen leírtuk.
Az elemmagas áthidalók további nagy előnye, hogy technológiai időt is spórolnak nekünk a kivitelezés során, hiszen nem szükséges kivárni a ráfalazás/rábetonozás száradási idejét, így azonnal folytathatjuk a munkát. Beépítés után azonnal terhelhetők, nem igényelnek alátámasztást, mint az MDA és MDVA elemek. Ráadásul az elemmagas áthidalókkal könnyebb hőhídmentes áthidalást képezni a külső falak esetében. (A hőhídról, annak kialakulásáról és következményeiről itt olvashatsz részletesen.) A kerámiakéregnek köszönhetően pedig az áthidaló könnyen vakolható, így nincs szükség arra sem, hogy vakolaterősítő hálót installáljunk a falra a tartósabb bevonat kialakítása érdekében.
Mindent összevetve tehát ezekkel az elemekkel könnyebb és gyorsabb a munka. Igaz, drágábbak is, mint a hagyományos, MDA és MDVA áthidalók – de ezt az árkülönbözetet időben megtakaríthatjuk, és korrekt kivitelező ezt el is számolja.
Könnyen: szép sorban egymás mellé pakoljuk őket a legfölső téglasorral egy vonalban az áthidalandó nyílás fölé a falvastagság és a terhelés mértékének megfelelő mennyiségben és térközökkel (erről részletesen kicsit később). Mint azt már írtuk: alátámasztásra ezek alkalmazása esetén nincs szükség, de az elemmagas áthidalók esetében is fontos a megfelelő felületű felfekvés (alátámasztás) biztosítása. A hagyományos MDA/MDVA elemek esetében ez 12,5 cm volt oldalanként, vagyis ekkora túlnyúlással kellett kalkulálnunk, az MDE-elemeknél azonban sok esetben ennél nagyobb oldalsó felfekvő felületre van szükség, ráadásul nem is mindig ugyanakkorára, hiszen az áthidaló előirt minimális felfekvése az elemhossz függvényében a következők szerint alakul:
▪▪ 1,75 m elemhosszig min. 12,5 cm;
▪▪ 1,75–2,50 m elemhosszig min. 20 cm;
▪▪ 2,50 m elemhossz felett min. 25 cm.
Fontos továbbá az is, hogy a felfekvés alatt mindig egész falazóelemnek kell lennie, ennek megfelelően kell kialakítanunk a falazatot. (Tehát tudnunk kell a falak rakásakor, hogy milyen áthidalót fogunk majd használni!)
A felfekvési felületeken legalább M 2,5-os, javított cementhabarcsból kell habarcságyat képezni a falazatban alkalmazottal megegyező, vagyis 12 mm habarcshézagos vastagságban. Ebbe kell szépen beleültetni az elemmagas áthidalókat a nyílások fölé a falvastagságnak megfelelő rendszerben. (Erről már tényleg mindjárt írunk részletesen!)
Fontos tudni, hogy az elemmagas áthidalókat semmiképpen sem szabad fektetve beépíteni – mert úgy nem azonos a teherbíró képességük, és egyébként sincs a dolognak értelme, hiszen azért elemnyi magasságúak ezek az elemek, hogy szépen beüljenek a téglasorok közé. Az sem árt, ha a két szélső elemet úgy helyezzük el, hogy a kerámiaburkolatú rész nézzen kifelé – mert így fog egységes felületet adni a tégla falazattal és jobban fog rá tapadni a vakolat.
Az egyes áthidalók között szükség lehet hőszigetelés alkalmazására – mint az majd a lenti, az egyes falvastagságokkal korreláló beépítési útmutatóból is kiderül. Az elemek közé illesztendő hőszigetelő táblákat célszerű előre méretre szabni. Nem árt arra is odafigyelni, hogy az elemek beépítéskor szorosan illeszkedjenek egymáshoz, a külső és a belső elem pedig legyen minél inkább egy vonalban a fal síkjával. A beillesztés után az elemeket érdemes két helyen dróttal rögzíteni, hogy a szélső elemek ne billenjenek le.
A következő ábrák segítségével végigvettük, hogy a különböző vastagságú falak esetében mennyi elemmagas áthidalót és milyen sorrendben, milyen szigetelésrenddel kell elhelyezni.
a falazat belső oldalára 4 db, a külsőre pedig 1 db elemmagas áthidalót építsünk be, méghozzá úgy, hogy a belső 4 elemet szorosan egymás mellé illesztjük, és az áthidalók között maradt 4–5 cm széles hézagba hőszigetelő táblát szabunk be.
külső teherhordó falazatnál a belső oldalra három, míg a külső oldalra 1 elemmagas MDE típusú áthidalót kell beépítenünk. Az egymás mellé illesztett három elemet szorosan egymás mellé kell helyezni, az 5–6 cm széles hézagba pedig hőszigetelő táblát helyezünk el. (Ugyanígy érdemes kialakítani az áthidalásokat azokban az esetekben is, amikor a 38 cm-es falunk belső teherhordó funkciót lát el, azzal a különbséggel, hogy beltérben nincs értelme a hőszigetelésnek, így az elhagyható.)
külső teherhordó falnál mindenképpen készül valamilyen vastagságú homlokzati hőszigetelés. Ennek vastagságától függően kétféle megoldás is szóba jöhet az áthidalók rétegrendjére:
1. Ha a homlokzati hőszigetelés vastagsága 8-10 cm lesz, akkor a fal belső oldala felé 3 elemmagas áthidalót illesztünk, szorosan egymás mellé helyezünk, méghozzá úgy, hogy a külső oldalra 5 cm vastag hőszigetelő táblát alkalmazunk.
2. Ha a homlokzati hőszigetelés vastagsága meghaladja a 10 cm-t, akkor a fal belső oldalára szorosan egymás mellé téve kettő, a külsőre pedig 1 MDE típusú áthidalót építsünk be. Az áthidalók között maradt 5–6 cm széles résbe szabjunk be hőszigetelő táblát! (Ezt a rétegrendet alkalmazzuk belső teherhordó falak esetén is, a hőszigetelés ebben az esetben is elhagyható.)
mivel ilyen vékony külső falunk nem lehet, ezért csak belső, hőszigetelés nélküli opciónk van, abból is csak egy: egyszerűen egymás mellé fektetünk 3 db MDE-áthidalót, és kész is vagyunk.
Megjegyzés: a fenti ábrákon a hőszigetelés vastagságát úgy adtuk meg, hogy az áthidalás teljes szélességére 1 cm-es elhelyezési hézagot vettünk figyelembe.
